KEZDETNEK NÉHÁNY TÉVHIT ELOSZLATÁSA
KEZDJÜK A KÖDÖS ALBIONNAL
Dél-Anglia, Bournemouth 2008 XII. 26
Nem tudom ki lát ködöt, havat, esőt...? Mégsem igazak az elképzeléseink, sztereotipiáink? Nem, nem igazak az igazság csak az amit láttál, éreztél, megéltél.
Ha már Nagy-Britanniánál tartunk figyelmetekbe ajánlanék egy kis igazi angolszász zenét, mivel az oldalra sajnos zene nem tölthtő fel, igy csak ajánlani tudom, a Youtube-on megtalálható: Simple Minds
Ez az ir zenekar a hetvenes évek legvégén, a nyolcvanas évek elején alakult és azóta is aktivan dolgoznak. Soha nem voltak olyan népszerűek mint pl: U2, de ennek eggyik oka talán az is lehet, higy szövegeik egy része eléggé erősen politikai szinezetű pl: Mandela Day, Belfast Child. Halgassátok meg érdemes!
Ha már Anglia, én közel egy évig éltem odakinn és el kell mondjam, olyan érzésem volt, hogy egy más bolygóra csöppentem. Az emberek nem búsan, lehorkasztott fejjel jártak, nem tolakodtak, taposták egymást, udvariasak és előzékenyek voltak. Én egy egyszerű betanitott munkás voltam, mégis vidáman meg tudtam élni, nem néztek le mert külföldi vagyok, a főnökeim mindig megadták az embernek kijáró tiszteletet. Más nép, más kultúra... Büszke vagyok magyarságomra, ismerem történelmünket, hagyományainkat, mégis néha szégyellenem kellett, hogy magyarnak születtem, mert kint mi nem hogy nem tartottunk össze, hanem nagyon sokan becsapták, kihasználták saját honfitársukat, de hát ez a megosztottság, széthúzás egész történelmünket jellemzi. Példát vehetnénk a legyelektől, lettektől, litvánoktól vagy akár az indiaiaktól.
"...fülembe forró olmot öntsetek, legyek az új az énekes Vazul,
tiporjatok reám dúrvás, s gazul
de addig sirva, kinba mit se várva mégiscsak száll új szárnyakon a Dal,
s ha elátkozza százsszor is Pusztaszer mégis győztes, új és magyar..."
De most nézzünk valami szebbet:
Nem tudom kinek tetszikez a pici apró növény én nagyon szépnek találom, nem a formáját, szinét, nagyságát, hanem az Életét. A benne zajló folyamatokat, az élni, virágozni, lélegezni akarását. Mi emberek pedig észre sem vesszük az élet ilyen apró csodáit, jó esetben csak elmegyünk mellette, átlépünk rajta, rosszabb esetben megtapossuk, letépjük, elpusztitjuk, igen mert azt nagyon tudunk már, de mikor tanulunk meg végre épiteni?
"...csak akkor szabad pusztitani, ha már megtanultunk épiteni..."
Az álltalunk alkotott szépet sem vesszük észre, hidakat melyek már állnak századok óta, vagy templomokat, melyek falai ha tudnának beszélni többet megtudhatnánk multunkról, önmagunkról. Ime néhány szép példa:
Priority Church:
Bournemouth:
Hayes, London
Hány ember mennyit prédikált ezek között a falak között? De, mennyi volt ebből az igaz? Van e Istenünk, vagy csak egyszerű bálványimádóak vagyunk minnyályan legyünk keresztények, muszlimok, buddhisták, taoisták, vagy bármilyen felekezethez tartozók? Miért mennek el a jók, miért nem bünhődnek a vétkesek? Hiszünk, mert valamibe hinnünk kell, valahová tartoznunk kell.
" Háború van, kuruzslók, gyógyitók, orvosok, papok,
soha nem látott gennyes pattanások,
elpusztitottatok mindent mi élt bennem,
Ti álnok, hazug, röfögő állatok"
Az oldal szerkesztés alatt áll. Amennyiben észrevételed, véleményed van a shorgo@freemail.hu E-mail cimre érdeklődve várom.